Na hello!
Hiányoztam, mi?
Eltűntem kicsit, mert nem éreztem úgy, hogy jó, hogy blogot írok... Nem tudom, talán mert naplót kellene, hogy senki más ne olvassa... de azért megpróbálom, mert az ember már sajna leszokott a papírravetésről...
Szóval hiányzik... hogy kiírjam magamból a sok-sok eseményt, ami belémszorul. Elég sokat dolgozom mostanában, és munkám során minden nap utazom. A hirtelen jött élményeket nehéz úgy feldolgozni, hogy közben nem osztod meg senkivel, mert mire hazaérsz, elfelejted.
Amúgy gyökeresen más mederbe terelődött életem kis folyója... Megtaláltam a férfit, akiért előző bejegyzéseimben esedeztem. Vele lakom, ő az én kis boldogságom. Felhagytam a sok bulival is, mivel az utóbbi egy-két évben pasi nélkül is nyűgnek éreztem minden egyes ivással és seggrázással töltött éjszakát. Nem mondom, hogy ellenzem, attól azért messze vagyok, de nekem pihennem kell a partyhegyektől, és egyelőre semmilyen részem nem kívánja vissza eszement bulis időszakomat.
Na és mit is csinálok helyette? :) Dolgozom, mint a rendes emberek, sokat és nagyon, főzök, mosok satöbbi és esténként a párommal pihengetek öregesen, 1-1 pohár borocska társaságában, meg minden mást csinálok aminek a keretein belül kiélvezhetem a társas élet apró örömeit. És mindezt imádom.
Ez az ismejük meg az új hajnit bejegyzés viszont nagyon kimerített péntek este lévén, úgyhogy mára elbúcsúzom. ígérem, írok még, ha eszembe jut :)
Jóccakát!
Hiányoztam, mi?
Eltűntem kicsit, mert nem éreztem úgy, hogy jó, hogy blogot írok... Nem tudom, talán mert naplót kellene, hogy senki más ne olvassa... de azért megpróbálom, mert az ember már sajna leszokott a papírravetésről...
Szóval hiányzik... hogy kiírjam magamból a sok-sok eseményt, ami belémszorul. Elég sokat dolgozom mostanában, és munkám során minden nap utazom. A hirtelen jött élményeket nehéz úgy feldolgozni, hogy közben nem osztod meg senkivel, mert mire hazaérsz, elfelejted.
Amúgy gyökeresen más mederbe terelődött életem kis folyója... Megtaláltam a férfit, akiért előző bejegyzéseimben esedeztem. Vele lakom, ő az én kis boldogságom. Felhagytam a sok bulival is, mivel az utóbbi egy-két évben pasi nélkül is nyűgnek éreztem minden egyes ivással és seggrázással töltött éjszakát. Nem mondom, hogy ellenzem, attól azért messze vagyok, de nekem pihennem kell a partyhegyektől, és egyelőre semmilyen részem nem kívánja vissza eszement bulis időszakomat.
Na és mit is csinálok helyette? :) Dolgozom, mint a rendes emberek, sokat és nagyon, főzök, mosok satöbbi és esténként a párommal pihengetek öregesen, 1-1 pohár borocska társaságában, meg minden mást csinálok aminek a keretein belül kiélvezhetem a társas élet apró örömeit. És mindezt imádom.
Ez az ismejük meg az új hajnit bejegyzés viszont nagyon kimerített péntek este lévén, úgyhogy mára elbúcsúzom. ígérem, írok még, ha eszembe jut :)
Jóccakát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése