Azt hiszem, nem csak az időjárás az oka az őszi hangulatnak.
Ősz - elmúlás, szürkeség, boldogtalanság.
Ősz - boldogtalan vagyok, fásult, szürke, szerencsétlen és valami elmúlóban is van. Fázom. Mindig csak fázom. Mióta kiléptem a kapun, amin belépni egyenlő volt a boldogsággal. Valaki nem akarja, hogy újra belépjek. Valaki azt választotta, hogy nincs szüksége rám. Valaki nagyon erős. Kár, hogy valaki nem.
Úgy éreztem, szétszakadok. Először. Másodszor. És sokadszor is. Annyi rész ki sem fér belőlem, ahányra szakadt a lelkem, és most minden egyes nappal tovább szakad. Félelem, aggodalom, megbántottság, szerelem, harag, szomorúság, megalázottság és szerelem, aggodalom, szomorúság és szerelem..... Félelem. Félek. Félek, és nem magam miatt. Csak miattad. Szeretlek, baby...
Baba, ha én vagyok a hibás, engedd, hogy megpróbáljam jóvátenni. Ha nem én tettem, ne büntess. NEM hiszem, hogy egyedül jobb neked. ENGEDD MEG, HOGY SEGíTSEK!!!
2010. október 27., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)